Felhasználó:

Jelszó:


  Regisztráció  
 
  RÓLUNK  
  CSOPORTOK  
  ESEMÉNYNAPTÁR  
  HETI MENÜ  
  ÜZENŐFAL  
  ELÉRHETŐSÉG  
  LETÖLTHETŐ  
Bal2018 NovemberJobb
H K Sze Cs P Szo V



1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930

RÓLUNK


Mélykút utcai épület

TARTALOMJEGYZÉK

„Olyan gyermek nevelése, aki egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatása következtében a gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, melyben nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb tekintetben.
Olyan gyermek nevelésére törekszünk, aki testileg – lelkileg kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát és másokat elfogadni tudó. Biztonsággal tájékozódik környezetében, lakóhelyéhez érzelmileg kötődik. Viselkedésében illemtudó, megjelenik a társak, illetve a természeti és társadalmi környezet értékeinek tisztelete, óvja és védi a természetet.”

          „Szent kincs a gyermek teste –lelke,
               szeretni kell azt melegen,
               és fölnevelni féltő gonddal,
               Hogy tiszta, jó, és erős legyen”

Óvoda utcai épület

List ferenc utcai épület


1. Helyzetelemzés

1.1 Pitypang Óvoda történeti áttekintése

„ A vármegye 1893-ban mind a négy Barátin nyári menház (óvoda) felállítását szorgalmazta a lehetőségek megvizsgálásával. Nagybaráton Szemety Sándor katolikus plébánost, Szabó József katolikus tanítót és Fadgyas János evangélikus lelkészt, valamint Borbély János evangélikus tanítót bízták meg. Végül nyári menház jóval később, rendes óvoda pedig csak 1972-ben lett a faluban.”1
„ A község 1972-ig nem rendelkezett óvodával, a falu vezetői az új iskola megépítése után a Pusztafalusi iskola épületét találták alkalmasnak erre a célra.”2
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy Győrújbaráton már 1972-ben fontosnak tartották itt az óvoda megnyitását, mert felismerték, hogy a falu akkor lesz életképes, ha óvodáskortól biztosítja a gyermekek fejlődését.
Jelenleg ez a Liszt F. úti óvodaépület régi része, amit azóta számtalanszor felújítottak, és 2002- ben új szárnnyal bővítettek. 1972-ben az óvoda fenntartója a Községi Tanács volt.
Tanácselnök: Takács Géza, vb titkár: Varga Mária
Az óvoda munkáltatói jogait a Győrújbaráti Állami Általános Iskola gyakorolta. Igazgató: Kaufmann István volt.
Az első óvodás csoport gyermeklétszáma 27 fő volt.
1973-ban az óvodát átalakították, két csoportos lett és bővítették az udvarát is.
1978-ban a nagybaráti részen (Óvoda út) egy kétcsoportos óvoda építésébe fogott a Községi Tanács, 300 fős, jól felszerelt konyhával. Ehhez az óvoda épülethez már személyes kötődésem van, hiszen a Zrínyi Ilona Óvónői Szakközépiskola első osztályos gyakorlósaként, részt vettem az óvoda belső berendezésében, és a megnyitó ünnepségre, az ovi egyik polcára műanyag építő játékokból várat építettem.
1997-ben az evangélikus egyháztól bérelt épületben Győrújbarát hegyen alakítottunk ki egy csoportot, amit 1999-től két csoportosra bővítettünk.
2001/2002 –es tanévre a Liszt F. utcai épületet új épületszárnnyal fejlesztettük, így itt három csoport kapott helyet.
A Liszt F. utcai épületben kialakításra került egy Ayres mozgásterápiás terem is. 2002-ben, az intézményünk 30 éves jubileuma alkalmából vette fel a Pitypang Napközi Otthonos Óvoda nevet.
2003 tavaszán az orvosi szoba átalakításával még egy csoport kapott helyet a Liszt F. utcai épületben. 2006 őszétől a még növekvő gyermek létszám miatt, az Ayres terem több funkcióssá vált és még egy félnapos csoport élete indult el a fejlesztő teremben. A képességfejlesztésre 13.00 órától kerül sor az Ayres teremben.
2007-től az intézményünk a II. Rákóczi Ferenc ÁMK és Pitypang Napközi Otthonos Óvoda néven működött tovább, közös pedagógiai programmal.
Az ÁMK vezetője kezdetben Rácz György igazgató, majd Gottlieb László igazgató lett, az óvodának pedig intézményegység vezetője volt.
2009 nyarán elnyertük a „XXI. Századi közoktatási környezet kialakítása Győrújbaráton” c. pályázatot (NYDOP-5.3.1/2F-2008-0026) melynek eredményeként az Óvoda utcai épületünk kívül, belül teljesen megújult. (csoportszoba, tornaterem, konyha, udvar).
2012. augusztus 1-től az ÁMK megszűnt, és azóta az Óvoda önálló intézményként, helyi nevelési programmal, megbízott vezetővel működik.

1.2. Az óvodánk napjainkban

Intézményünk egy óvodaként három különböző helyen működik, az alapító okiratunk szerint 220 férőhellyel, 35 dolgozóval.

2015/2016. nevelési évben korosztályonkénti gyermeklétszám megoszlása

Csoportnév5-6 éves4 éves3 éves2015. okt.1-ig2015. dec.312016. máj.31-ig2016. aug.31-ig
Hattyú 27 fő8613432-
Csiga 17 fő73731--
Lepke 31 fő126136111
Nyuszi 28 fő1297111-1
Méhecske 21 fő966721-
Maci 24 fő10410412-
Süni 27 fő1210511-2-
Mókus 24 fő410109--1
Katica 29 fő1259612-
Összesen8659811973178

1.2.1. Az óvoda programjának jogszabályi alapját képezi:

2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosításáról

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti közneveleésről szóló törvény végrehajtásáról.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

2012. évi I. törvány a munka törvénykönyvéről

2012. évi LXXXVI. Törvény a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról.1

28/2015. (V.28) EMMI rendelet

1.2.2. Az óvoda alap dokumentumai


1.2.3. Óvodakép

„Célunk olyan élettér megteremtése, ahol a napi együtt töltött órák a gyermekek és az ott dolgozó felnőttek számára is az öröm forrása. A gyermekek számára a szabad játék, a boldog gyermekkor, a kiegyensúlyozott egyéni fejlődés színtere. A felnőttek számára az érzelmileg kiegyensúlyozott, sikerélményt nyújtó, a kreatív munkavégzés, az önmegvalósítás színtere. Olyan óvoda megteremtése, ahol a segítőkészség, a feltétel nélküli odafordulás, a sikerélményhez jutás, az önbecsülés és mások megbecsülése, fontos gyermek és felnőtt számára egyaránt.”1

1.2.4. Gyermekkép

„Olyan gyermek nevelése, aki egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatása következtében a gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, melyben nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb tekintetben.
Olyan gyermek nevelésére törekszünk, aki testileg – lelkileg kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát és másokat elfogadni tudó. Biztonsággal tájékozódik környezetében, lakóhelyéhez érzelmileg kötődik. Viselkedésében illemtudó, megjelenik a társak, illetve a természeti és társadalmi környezet értékeinek tisztelete, óvja és védi a természetet.”

          „Szent kincs a gyermek teste –lelke,
               szeretni kell azt melegen,
               és fölnevelni féltő gonddal,
               Hogy tiszta, jó, és erős legyen”

1.2.5. Helyzetkép

A Pitypang Óvoda három helyen található Győrújbaráton 225 kisgyermekkel és 35 dolgozóval. Óvoda épületeink esztétikusak, jól karbantartottak, jól felszereltek. Győrújbaráton biztosítani tudjuk valamennyi beiratkozó kisgyermek felvételét. Intézményünkben működik, szakmai -, minőségi -, és hagyományőrző munkaközösség, melyek segítenek a mindennapi óvodai élet megszervezésében. 2014. évben az intézményben folyó magas színvonalú és elhivatott óvodai nevelés elismeréseként Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Bázisóvodája címet nyertük el. Ugyanebben az évben sikerült a Pitypang Óvoda honlapját is elkészíttetnem, még feladatot ró rám a tartalommal való feltöltése. Intézményünk nyitott a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján bevezetésre került, az érettségihez szükséges 50 óra közösségi szolgálatot végző diákok fogadására. Nagy örömömre szolgál, hogy régi óvodásaim szívesen keresnek fel ez irányú szándékukkal. A Szülői Munkaközösséggel való összefogás eredményeként óvodánk bevételi forrása is gyarapodott. Az intézmény fenntartójával, a dolgozókkal és a kisgyermekek szüleivel egyaránt igyekszem megtalálni a közös hangot, szem előtt tartva az elvárásokat, szülői és dolgozói igényeket egyaránt.
A középsős és nagy csoportos gyermekek szükség szerint részt vesznek logopédiai, gyógytestnevelési és fejlesztő foglalkozásokon, melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének szakemberei biztosítanak. Óvodánkban az SNI-s gyermekek ellátása külsős szakemberek megbízásával történik. Gyermekeink jó családi körülmények közül érkeznek hozzánk. A családok szívesen bekapcsolódnak az óvodában folyó tartalmas munkába, játszóházakon, kirándulásokon, közös rendezvényeken vesznek részt, együtt a kis óvodás családtagjukkal. A pedagógiai asszisztensek, gondozónők, dajkák és az óvodatitkár is a pedagógiai munka nélkülözhetetlen segítői, lelkesen és felelősségteljesen végzik munkájukat.

1.2.6. A rendelkezésre álló humán erőforrás



Intézményünkben 9 csoportban folyik az óvodai nevelés. A kisgyermekek ellátását 35 dolgozó biztosítja. Óvodapedagógusok közül három fő középiskolai, tizenegy pedig főiskolai végzettséggel látja el feladatát. Pedagógus szakvizsgával három fő rendelkezik, és három fő gyakornok óvodapedagógus segíti munkánkat.
Az óvodai nevelőmunkát segítők mindannyian rendelkeznek szakirányú végzettséggel. Egy óvodatitkár, három fő pedagógiai asszisztens, kilenc dajka, és három gondozó és takarító van alkalmazásban. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének munkatársai, szakemberei adják azt a hátteret, amely elengedhetetlen feltétele a logopédiai, gyógytestnevelési és a nevelési tanácsadás körébe tartozó feladatok ellátásának intézményünkben.
Az integrációban nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására megbízási szerződéssel alkalmazzuk a fejlesztéshez szükséges szakembereket.

1.2.7. Az óvodai nevelés célja és feladatai

„Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is) a legteljesebb harmóniában a képességei csúcsára juttatni a gyermeket úgy, hogy tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze gyermeki személyiségét, kíváncsiságát, megismerésre vágyó törekvését.”1
Óvodai nevelésünk feladatai közé tartozik az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:


1.2.8. A Nnvelés keretei



1.2.9. Az óvodai élettevékenység formái

                 „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és
                 Ezért szaporítja tapasztalatait.
                 Ő azt hiszi: csak játszik, de mi már tudjuk, mire megy a játék.
                 Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű
                 És tevékeny ember váljék belőle.”1
                 
   

Nyári élet

Mozgás az óvodában

Játék a babaszobában

Gyümölcssalátát készítünk

Sütit sütünk

1.2.10. Büszkeségeink

1.2.10.1. Erdei óvoda

Szerencsésnek mondhatom magam, mert óvodámban olyan óvó nénik vesznek körül, akiknek szintén örömet okoz az erdei óvoda szervezése és ezt szívből, elhivatottságból, gyermekszeretetből teszik immár sok éve. Meggyőrződésünk, hogy az erdei óvoda ideális lehetőség a környezeti nevelés szempontjából. Hozzásegít azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet igényét szolgálják. Győrújbarát természeti kincsekben gazdag település. Ezt a felfedezési lehetőséget kár lenne kihagyni az óvodások életéből. Az erdei óvodában még inkább lehetőség nyílik kirándulásokra, terepjárásokra, mint az óvoda hétköznapjaiban. A gyermekek szabadabban fedezhetik fel a tájra jellemző élővilágot, hagyjuk, hogy mindent észrevegyen, ami a réten, erdőben látható. Az erdőben lehetőségünk van arra, hogy nap, mint nap alakítsuk gyermekeink világlátását. Itt megélhetik a természet nagyszerűségét, rácsodálkozhatnak az élet bonyolultságára, megszerethetik a növényeket, állatokat. Megismerhetik a környék történetét, felfedezhetik nyelvi, kulturális érdekességeit, a hagyományos mesterségeket. Tudjuk, hogy az óvodás kor az érzelmek időszaka, az érzelmek tartják hatalmuk alatt az egyén személyiségét, az érzelmek határozzák meg kapcsolatát a környezettel, a környezetben élőkkel. Ahhoz, hogy természetbarát, természetvédő gyermekeket nevelhessünk, természetbarát környezetben, természetbarát életmóddal kell nekünk óvó néniknek is mintát adni a gyerekeknek.

Nekem és kolleganőimnek nagy örömet okoz, hogy a gyermekek szemünk láttára növekszenek, okosodnak lesz belőlük embertársaikat, természetet kedvelő, szerető és védő ember. Az óvodás évek alatt úgy gondolom ez a legtöbb, amit adni tudunk a kis apróságoknak, ahhoz, hogy majd később biztonságosan tudjanak haladni a fenntartható fejlődésük útján. Az erdei óvoda megszervezése komoly, de örömteli feladatot ró ránk, óvónőkre.
Nagyon fontos a helyszín megválasztása, felmérése, szemrevételezése. Korábbi években töltöttünk erdei óvodában csodálatos napokat Kőszegen, és Vinyén, évek óta itt helyben az erdőszélen levő volt BM Üdülő pihenőházába költözünk erre a pár napra. Távol vagyunk, de mégis közel hiszen tíz percen belül megközelíthető a szülők részéről is bármikor, ha valamilyen okból ez elkerülhetetlen lenne. Az erdei óvodába mindenki saját hátizsákkal, utazótáskával, vagy bőrönddel érkezik, melybe otthon a gyerekek a szülőkkel együtt becsomagolják a személyes holmikat. Persze kedvenc kis játékszerek is a csomagba kerülnek. Nekünk óvó néniknek körültekintően kell összecsomagolni az óvodában. Gondoskodnunk kell játékszerekről, mesés könyvekről, hangszerekről, festékről, papírról, színes ceruzáról, egészségügyi felszerelésről és még sok más nélkülözhetetlen apróságról. Végül, de nem utolsó sorban gondoskodnunk kell a gyermekek felkészítéséről. Az erdei óvodát tudatos tervezőmunka előzi meg, ami három, esetenként négy év munkája is. Fontos, hogy a gyermekekben bizalom, együttműködés, érzelmi kötődés alakuljon ki az óvó nénije iránt. Ha ezek a feltételek adottak, akkor biztosan sikeres lesz az együttlét az erdei óvoda ideje alatt. A gyermekek érdeklődését folyamatosan keltjük fel, utalunk az óvodai élet minden területén arra, hogy milyen lesz, ha majd erdei óvodában leszünk. Képeket nézegetünk az erdőben élő állatokról, növényekről, belekukkantunk a videofelvételbe, amelyen az előző „nagyok” élményeit látjuk. Az óvodás évek során eddigre rövidebb séták, kirándulások alkalmával megismerkedünk a távcsővel, nagyítóval, állat- és növényhatározóval, hogy az erdei óvodában már biztonságosan tudjuk használni ezeket az eszközöket.
A környezetünknek ez a fajta megtapasztalása, átélése növeli a gyermekek önbizalmát, erősíti az én képet, valamint erősíti a közösségi érzést is. Meggyőződésem, hogy ezt az óriási tapasztalatszerzési lehetőséget, élményforrást minden kis óvodásnak biztosítani kellene, óvodás évei vége felé, hiszen ezáltal még egy szép emlékkel búcsúzhatnak az óvodától. Nekünk óvó néniknek ez nagyon nagy felelősség, de úgy érzem, hogy aki csinálja, az mind örömmel teszi.


Vaddisznó dagonyánál

Erdei túra közben

A mi zászlónk

Játék az erdei tisztáson

1.2.10.2. Nemzetközi kapcsolataink

Nemzetközi együttműködés során szerzett óvodapedagógiai tapasztalatok és megvalósításuk:
Győrújbarát, Neulingen (Németország) és Rubiera (Olaszország) egymástól földrajzilag messze eső település. Ami mégis nagyon közel hozott bennünket, az a három település közötti testvérkapcsolat. Miután megköttetett ez a szoros kötelék, az önkormányzatok közös feladatokat, célokat határoztak meg. Úgy gondolták, hogy az Európai Unióban Győrújbarát, Neulingen és Rubiera bizonyos feladatokban közösen kíván tevékenykedni. Az önkormányzatok segítségével a településeken élő közösségeknek, az egyes családoknak együtt kellene alakítani, építeni és formálni a közös jövőt. Az önkormányzatok polgármesterei különös figyelmet szenteltek annak, hogy a három település óvodái között rendszeres szakmai kapcsolat alakuljon ki. Intézményeink közösen dolgoznak gyermekeink egészséges fejlődéséért, az egymás tiszteletéért. Óvodáink arra törekednek, hogy legalább évente legyen lehetőségünk találkozni, hogy megismerhessük egymás történelmét, kultúráját és hagyományait. Nem titkolt szándékunk, hogy az intézményekben dolgozó pedagógusok között ismeretségek, barátságok kötődjenek, megismerjük egymás módszereit, pedagógiai szemléleteit, szemléltető eszközeit.

Az óvodai életben két olyan területtel is találkozunk, amelyik közös mindhárom óvoda életében. Az egyik a hagyományőrzés – dalos játékok, és tánc, a másik pedig a környezeti nevelés. Németországban, Neulingenben a Mákvirág nevű óvodában kineveznek egy – egy hetet, ősszel és tavasszal, amely az erdei óvoda hete. Ezeken a napokon a közeli erdőbe felfedezőútra, túrára mennek a gyerekekkel. A tízórait mindenki kis hátizsákban otthonról hozza, egy kis pihenő alkalmával elfogyasztják, majd délre visszamennek az óvodába. A kirándulás során szükséges eszközöket kis pajtásszekérbe pakolva felváltva húzzák óvónénik és a gyermekek. Akad itt pléd, labda, távcső, nagyító és egyéb kellék is. Az erdőben életnyomokat keresnek, vizsgálódnak, gyűjtögetnek. Számomra nagyon érdekes, hogy a kullancstól nem tartanak, nincs feltétlenül zárt ruházatuk, sapkájuk. A neulingeni óvodások délben hazamennek, otthon ebédelnek, és két órára mennek vissza az oviba. Délután elrendezgetik a kis „kincseket”, amelyeket az erdőben gyűjtöttek. A kis kövecskékből kiállítást rendeznek, fakéregből képeket ragasztanak, termésekből, tollakból bábot készítenek. Dvd – n természetvédelmi filmet néznek, és természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos társasjátékokkal, memóriajátékokkal játszanak. Nagyon sok könyvet gyűjtenek össze erre a hétre, rovarokról, bogarakról, erdei állatokról, növényekről szólót és azokat kötetlenül nézegetik. A hét egy napján a szülőkkel közösen mennek kirándulni, és egy tisztáson közös játékokat szerveznek. Van itt zsákban ugrálás, talicskában tolás és egyéb akadályverseny is. A túra végén a célnál, egy felállított sátorban néhány szülő várja a kis csapatot, friss gyümölccsel, salátákkal, bio szörpökkel.

Látogatásom során három napot tölthettem együtt a német kis óvodásokkal, úgy tapasztaltam nagyon felszabadultan, vidáman töltik el a gyermekek az erdei óvoda hetét. Ők is tapasztalatokat szereznek, megismerik a közvetlen környezetükben lévő élővilágot, és behatóan foglalkoznak a környezetvédelemmel is.
Neulingenben egy új módszerrel ismerkedhettünk meg, amely kolléganőmnek és Nekem is nagyon megtetszett. Ennek a módszernek a mintájára rendeztük be a Mélykút utcai óvodát, ahol 6 felnőtt foglalkozik 48 kisgyermekkel. Az épületben 2 vegyes csoport működik. A gyermekek a Mókus és a Katica csoportban járnak. Az óvoda épületeit játszóhelyekre osztottuk fel. Van babaszoba, ábrázolótevékenységhez hely, fejlesztőjátékok asztala, szőnyeg az építőjátékoknak, tornaszoba, zene-tánc sarok, bábozási lehetőség a mesesarokban és élősarok is.
A módszer lényege, hogy a gyermek önállóan esetleg kis irányítással megtalálhatja a számára legkedvesebb tevékenységi formát. Az óvó néniknek arra kell ügyelni, hogy a kicsik azért lehetőleg forduljanak meg minden helyen egy hét folyamát. Egy-egy helyen arányosan maximálisan 6-7 fő játszik egyszerre. Minden kisgyermek a saját csoportjában étkezik, ott vesz részt a mindennapos testnevelésben, és ott hallgat mesét, verset és a pihenő időt is ott tölti. Az óvó néniktől ez a módszer sokkal nagyobb odafigyelést igényel a szabad játék idején.
Olaszországban, Rubieraban is volt szerencsém eltölteni pár napot. Sajnos óvodásokkal nem találkoztam, mert éppen nyári szünet volt. Találkoztam viszont azzal, aki az erdei óvodában az óvó néniken kívül foglalkozik még a gyermekekkel. Ő megmutatta az erdei óvoda helyszínét, ami egy csodálatos kastélyban van, neve: „Corte Ospitale”. Az olasz testvértelepülésünk óvodásai egy egész hetet töltenek erdei óvodában, amely egy Nemzeti Park területén belül található. A kastélyban állandó kiállítások vannak, ahol a gyermekek megismerkedhetnek az ott elhelyezett tárgyak kapcsán Rubiera történelmével, képekről a növényvilágával és a területen megtalálható állatvilággal is. A Nemzeti Park területén csodálatos tavakat láthattam, vadkacsákkal és egyéb vízi madarakkal, melyeket távolról távcsővel figyeltünk meg. A területet végig kerékpárút szeli át, így kerékpárral tudtunk túrázni. Gyönyörű, rendezett erdőkön haladtunk keresztül. A kirándulás során láttunk rókalyukat, szarvas rezervátumot és gyíkokat is. A területen horgászásra alkalmas tavak is találhatók. Meglátogattuk a haltenyésztők hatalmas akváriumait, amelyben a ritka halfajok szaporodásáról gondoskodnak. Napkollektorokkal termelik a kastély működéséhez szükséges energiát, a felesleget pedig eladják a környező lakosoknak. A park területén található egy rezervátum, melyben őshonos háziállatokat lehet látni. Vannak itt kacsák, libák, tyúkok, kakasok, sertések, lovak, kecskék. Vezetőm elmondta, hogy itt a gazda lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy besegítsenek az állatok etetésébe, itatásába, helyük tisztántartásába, és egyéb gondozási feladatok ellátásába. A gazdaasszony a maga sütötte kenyerét és maga által készített sajtot, vajat és túrót, tejfölt kínálta. Kicsit, ha beljebb haladtunk, modern, sportolásra alkalmas pályákat, jól felszerelt játszótereket találtunk. Ennél a gazdánál láthattuk a szelektív hulladékgyűjtést is.


Nemzeti Park Rubierában

Nemesócsa a legfiatalabb testvértelepülése községünknek, de velük a barátság több évtizedes múltra tekint vissza. Kapcsolatunk folyamatos, a községek és az óvodák megmozdulásain, programjain évente több alkalommal veszünk részt. Az óvodapedagógusok és a dolgozók között barátságok alakultak ki. Gyakran nyújtunk segítséget szakmai kiadványok kölcsönadásával illetve telefonos, emailes kapcsolatot tartunk. Több alkalommal láttunk vendégül nemesócsai óvodás gyermekcsoportot is. A közeljövőben közös dolgozói kirándulást szervezünk egy szlovák nagyvárosba.

1.2.10.3. Közalapítvány az óvodáért

Győrújbarát Község Önkormányzata „Közalapítvány az Óvodáért” néven közalapítványt hozott létre. A közalapítvány célja a győrújbaráti Pitypang Óvoda folyamatos fejlesztése, az óvoda bővítése, eszközállományának gyarapítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, az óvoda helyi programjában foglaltak megvalósításának támogatása. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a helyi vállalkozók, a szülők, Győrújbarát Önkormányzatának képviselőtestületi tagjai minden évben jelentős összeggel támogatja ezt az alapítványt. Az elköltést illetően a kuratórium mindig kedvező döntést hoz az óvoda számára.

Közalapítvány az Óvodáért: 9081 Győrújbarát, Óvoda u. 2
Adüszám: 18536058-1-08, Bankszámla: 59200020-15200907

1.2.10.4. Úszás

Minden évben a tanköteles korú gyermekeinket úszótanfolyamra visszük Győr város uszodájába. A gyermekeket óvó nénik, dajka nénik kísérik, autóbusszal. Az útiköltség a Szülőket terheli. Bízom benne, hogy a következő években is sikerült ezt a programot biztosítani a Pitypang ovisok számára, hiszen ez a mozgásforma jelentősen kielégíti mozgásigényüket.

1.2.11. Tehetséggondozó programok

1.2.11.1. Csuprocska hagyományőrző csoport
                 „És mint az ékszer holt kincs a láda fenekén,
                 életet akkor kap, ha viselik: 
                 a népdal is mennél többeké lesz, 
                 annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.”1
   

Mit jelent számunkra a hagyomány?
Az néprajztudomány egyik alapfogalma a hagyomány, ami lényegét tekintve a kulturális javak továbbélésének és átadásának sajátos módja. A hagyomány nem más, mint hosszabb időn át rendszeresen ismétlődő, azonos lényegű, hasonló formájú tevékenység, mely közel azonos körülmények között valósul meg és így eredményként nagyjából azonos lényegű, azonos formájú termék keletkezik. Az ilyen tevékenység és ennek eredménye együttesen alkotja a néprajztudomány kutatásának tárgyát, a hagyományos kultúrát. A néphagyomány egyrészt a néprajztudomány kutatási tárgyát, a népi kultúrát jelenti, másrészt azt a szervezőerőt, amely lehetővé tette ennek a kultúrának az átadását „apáról-fiúra”, ugyanis a nemzedékek által gyűjtött ismereteket nem könyvekbe foglalva adták tovább, hanem élő szóban, gyakorlatban.

Csuprocska hagyományőrző csoport tevékenysége
Az óvodánkban folyó nevelés tartalmi bővítése és a gyermeki tevékenységformák gazdagítása céljából 1994 őszén külön foglalkozásként beindítottunk egy hagyományőrző foglalkozást, amelyen az óvoda valamennyi gyermeke részt vehet.A foglalkozások felépítése, tematikája a népi gyermekjátékok feldolgozásából merít, különös tekintettel a helyi győrújbaráti gyűjtésekre (Nagy Erzsébet helyi népi gyermekjáték gyűjteményéből kiindulva)
Nem titkolt szándékunk szerint az óvodás korban elkezdett hagyományőrző nevelés, a Csobolyó hosszú távú utánpótlását fogja jelenteni. Községünknek országos, sőt nemzetközi hírű néptánccsoportja a Csobolyó az első próbálkozásoktól felkarolta tevékenységünket, szakmailag minden segítséget megkaptunk tőlük. Sok év tapasztalata ezt be is bizonyította, a munkánk, együttműködésünk azóta is töretlen, tartalmilag és formailag is egyre gazdagabb.
1995. májusában rendeztük meg először a hagyományőrző óvodás csoportok találkozóját, melyet azóta is minden év májusában megtartunk. A megye területéről hét-nyolc óvoda hagyományőrző csoportja jön el hozzánk. Bemutatják azt a kis műsorukat, melyből ízelítőt kaphatunk tájegységük népi hagyományairól, illetve egész éves tevékenységükről. Ezután hagyományosan megvendégeljük a részt vevő 150-200 kisgyermeket, majd közös játék következik. Vannak olyan óvodák, akik visszatérő vendégeink, rendszeresen jönnek hozzánk. Felléptünk a Csobolyó ötéves fennállása alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségen a Megyei Művelődési Központban, ekkor vettük fel a Csuprocska neve, mely véleményünk szerint sugallja a kapcsolatot a nagy testvérrel, a Csobolyóval. A nyaranta megrendezésre kerülő Győrújbaráti Nemzetközi Néptánc gálán minden évben Csuprocskaként is részt vesz. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy más földrészek felnőtt táncosaival egy műsorban szerepelhetünk. Jó hírünket öregbítendő munkánkat tartalmilag és formailag is gazdagítjuk minden évben, elsősorban a gyermekeink örömére, játékkedvének kielégítése céljából. A Szülők térítésmentesen vehetik igénybe gyermekeik számára ezt a programot.


Csuprocska

1.2.11.2. Játékos gyermek torna-ovifocival.

4 éves kortól vehetnek a gyermekek részt ezen a délutáni programon, melynek helyszíne az iskola Sportcsarnoka. Két óvó néni és egy fociedző irányítja a foglalkozást, amely közös bemelegítéssel kezdődik, majd focival illetve tornával folytatódik. Lehetőség van a nagy tér bemozgására és gyermekek felfokozott mozgásigényének kielégítésére is. A Szülők térítésmentesen vehetik igénybe gyermekeik számára ezt a programot.

1.2.11.3. Kis kézművesek köre

5 éves kortól jelentkezhetnek a gyermekek. A mindennapi ábrázolás lehetőségén túl, biztosítjuk a gyermekek számára, hogy még inkább megjelenjen az alkotás öröme, és az esztétikai értékek felismerése.

1.2.11.4. Játékos nyelvoktatás

A 2012/13-as tanévben indítottunk egy német nyelvtanfolyamot próbaképpen az egyik óvodaépületünkben. A tanfolyamot az Audi Akademie Hungaria Kft. szervezi, költsége a Szülőket terheli, mi pedig a helyet biztosítjuk heti 2 alkalommal délutáni órákban. Az első évben 20 kisgyermek vett részt a tanfolyamon. Úgy láttam, hogy a gyermekek élvezik a zenével, tánccal, játékkal összekötött nyelvoktatás, így következő tanévben a másik két óvodaépületben is felajánlottam a Szülőknek ezt a lehetőséget. Így ekkor már 76 kisgyermek vett részt ezeken a foglalkozásokon, amely ekkor már az angol nyelvvel is kibővült.

1.2.12. Óvodai ünnepeink és megemlékezéseink

Óvodánkban a vezető és a hagyományőrző munkacsoport feladata megszervezni és lebonyolítani az óvodai ünnepeinket megemlékezéseinket. Minden rendezvényünk előtt közösen megbeszéljük javaslatainkat, ötleteinket az óvó nénikkel, természetesen mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait.

1.2.12.1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei

Anyák napja

Szülinap az oviban

Gyermeknap

1.2.12.2. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek

Márton nap

Farsang

1.2.12.3. 2.4.12.3. Nemzeti ünnepünk
1.2.12.4. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek
1.2.12.5. Egyéb, az óvoda életét színesítő ünnepeink, rendezvényeink, programjaink

Fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk a jeles napok rendezvényeibe.


Bújj, bújj zöld ág…

Kirándulás a Szülőkkel

1.2.13. Gyermekvédelem az óvodában

„ A gyermekekről hozott döntésekben mindig a gyermek érdekeit kell elsősorban figyelembe venni.”1
A nevelőtestület minden tagjának alapvető feladata a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása: tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak.A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Fő célunknak a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását.
Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhség, agresszivitás, szorongás, hiányzások stb.) itt érzékelhetők először.A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket.
A gyermekvédelem a pedagógiai munka fontos részterülete, mely megkívánja a folyamatos és egységes munkavégzést. Jó gyermekvédelmi munkát csak olyan nevelési – oktatási intézmény képes végezni, amelyben a nevelés szelleme kedvező, ahol a nevelőközösség is segíteni akar – mert ez a céljuk. Évről évre kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekvédelmet, óvodánkban.

1.2.14. Gyermekvédelem az óvodában

1.2.15. Kompetencia alapú programcsomag óvodánkban. Modern óvodapedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazásának bevezetése

2009. nyarán elnyertük a „XXI. Századi közoktatási környezet kialakítása Győrújbaráton” c. pályázatot. (TÁMOP 3.14-08/2-2009.0101) A kompetencia alapú óvodai programcsomag első körben, ezen a pályázaton nyertes óvodák körében került alkalmazásba. Ez idáig óvodánkban már több csoportban bevezetésre került ez a korszerű óvodapedagógiai csomag. A hazai oktatás olyan irányú átalakítása ez, melynek során a hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárások jöttek létre, és megváltoztak a tudásszerzés helyszínei is. Óvodánkban téma heteket és projekt heteket tartunk, mint például az egészség hét, gyermek hét, vagy éveken át az Európa projekt és az adventi projekt hetek.
A 2014/2015. tanévben az Európai projekt hetet óvodánk minden csoportjában Magyarország projekt hetek váltották fel.


1.2.15.1. Komplexitás

A képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állítjuk a minden nevelési területre kiterjedő törzs és kiegészítő anyagot. Az integráló nevelési terület – a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. Kiegészítő anyag: A világ megismerésének elérhetősége – a környezeti szabályjáték gyűjtemény, bábjáték, óvodai zenei nevelés. A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi