RÓLUNK
![]() Mélykút utcai épület TARTALOMJEGYZÉK |
„Olyan gyermek nevelése, aki egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatása következtében a gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, melyben nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb tekintetben. „Szent kincs a gyermek teste –lelke, szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, Hogy tiszta, jó, és erős legyen” |
![]() Óvoda utcai épület |
![]() List ferenc utcai épület |
- 1. Helyzetelemzés
- 1.1 Pitypang Óvoda történeti áttekintése
- 1.2. Az óvodánk napjainkban
- 1.2.1. Az óvoda programjának jogszabályi alapját képezi:
- 1.2.2. Az óvoda alap dokumentumai
- 1.2.3. Óvodakép
- 1.2.4. Gyemekkép
- 1.2.5. Helyzetkép
- 1.2.6. A rendelkezésre álló humán erőforrás
- 1.2.7. Az óvodai nevelés célja és feladatai
- 1.2.8. Nevelés keretei
- 1.2.9. Az óvodai élettevékenység formái
- 1.2.10. Büszkeségeink
- 1.2.11. Tehetséggondozó programok
- 1.2.12. Óvodai ünnepeink és megemlékezéseink
- 1.2.13. Gyermekvédelem az óvodában
- 1.2.14. Az óvodánk kapcsolatai
- 1.2.15. Kompetencia alapú programcsomag óvodánkban. Modern óvodapedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazásának bevezetése
1. Helyzetelemzés
1.1 Pitypang Óvoda történeti áttekintése
„ A vármegye 1893-ban mind a négy Barátin nyári menház (óvoda) felállítását szorgalmazta a lehetőségek megvizsgálásával. Nagybaráton Szemety Sándor katolikus plébánost, Szabó József katolikus tanítót és Fadgyas János evangélikus lelkészt, valamint Borbély János evangélikus tanítót bízták meg. Végül nyári menház jóval később, rendes óvoda pedig csak 1972-ben lett a faluban.”1
„ A község 1972-ig nem rendelkezett óvodával, a falu vezetői az új iskola megépítése után a Pusztafalusi iskola épületét találták alkalmasnak erre a célra.”2
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy Győrújbaráton már 1972-ben fontosnak tartották itt az óvoda megnyitását, mert felismerték, hogy a falu akkor lesz életképes, ha óvodáskortól biztosítja a gyermekek fejlődését.
Jelenleg ez a Liszt F. úti óvodaépület régi része, amit azóta számtalanszor felújítottak, és 2002- ben új szárnnyal bővítettek.
1972-ben az óvoda fenntartója a Községi Tanács volt.
Tanácselnök: Takács Géza, vb titkár: Varga Mária
Az óvoda munkáltatói jogait a Győrújbaráti Állami Általános Iskola gyakorolta. Igazgató: Kaufmann István volt.
Az első óvodás csoport gyermeklétszáma 27 fő volt.
1973-ban az óvodát átalakították, két csoportos lett és bővítették az udvarát is.
1978-ban a nagybaráti részen (Óvoda út) egy kétcsoportos óvoda építésébe fogott a Községi Tanács, 300 fős, jól felszerelt konyhával. Ehhez az óvoda épülethez már személyes kötődésem van, hiszen a Zrínyi Ilona Óvónői Szakközépiskola első osztályos gyakorlósaként, részt vettem az óvoda belső berendezésében, és a megnyitó ünnepségre, az ovi egyik polcára műanyag építő játékokból várat építettem.
1997-ben az evangélikus egyháztól bérelt épületben Győrújbarát hegyen alakítottunk ki egy csoportot, amit 1999-től két csoportosra bővítettünk.
2001/2002 –es tanévre a Liszt F. utcai épületet új épületszárnnyal fejlesztettük, így itt három csoport kapott helyet.
A Liszt F. utcai épületben kialakításra került egy Ayres mozgásterápiás terem is. 2002-ben, az intézményünk 30 éves jubileuma alkalmából vette fel a Pitypang Napközi Otthonos Óvoda nevet.
2003 tavaszán az orvosi szoba átalakításával még egy csoport kapott helyet a Liszt F. utcai épületben. 2006 őszétől a még növekvő gyermek létszám miatt, az Ayres terem több funkcióssá vált és még egy félnapos csoport élete indult el a fejlesztő teremben. A képességfejlesztésre 13.00 órától kerül sor az Ayres teremben.
2007-től az intézményünk a II. Rákóczi Ferenc ÁMK és Pitypang Napközi Otthonos Óvoda néven működött tovább, közös pedagógiai programmal.
Az ÁMK vezetője kezdetben Rácz György igazgató, majd Gottlieb László igazgató lett, az óvodának pedig intézményegység vezetője volt.
2009 nyarán elnyertük a „XXI. Századi közoktatási környezet kialakítása Győrújbaráton” c. pályázatot (NYDOP-5.3.1/2F-2008-0026) melynek eredményeként az Óvoda utcai épületünk kívül, belül teljesen megújult. (csoportszoba, tornaterem, konyha, udvar).
2012. augusztus 1-től az ÁMK megszűnt, és azóta az Óvoda önálló intézményként, helyi nevelési programmal, megbízott vezetővel működik.
1.2. Az óvodánk napjainkban
Intézményünk egy óvodaként három különböző helyen működik, az alapító okiratunk szerint 220 férőhellyel, 35 dolgozóval.
2015/2016. nevelési évben korosztályonkénti gyermeklétszám megoszlása
Csoportnév | 5-6 éves | 4 éves | 3 éves | 2015. okt.1-ig | 2015. dec.31 | 2016. máj.31-ig | 2016. aug.31-ig |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Hattyú 27 fő | 8 | 6 | 13 | 4 | 3 | 2 | - |
Csiga 17 fő | 7 | 3 | 7 | 3 | 1 | - | - |
Lepke 31 fő | 12 | 6 | 13 | 6 | 1 | 1 | 1 |
Nyuszi 28 fő | 12 | 9 | 7 | 11 | 1 | - | 1 |
Méhecske 21 fő | 9 | 6 | 6 | 7 | 2 | 1 | - |
Maci 24 fő | 10 | 4 | 10 | 4 | 1 | 2 | - |
Süni 27 fő | 12 | 10 | 5 | 11 | - | 2 | - |
Mókus 24 fő | 4 | 10 | 10 | 9 | - | - | 1 |
Katica 29 fő | 12 | 5 | 9 | 6 | 1 | 2 | - |
Összesen | 86 | 59 | 81 | 197 | 3 | 17 | 8 |
1.2.1. Az óvoda programjának jogszabályi alapját képezi:
2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosításáról
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti közneveleésről szóló törvény végrehajtásáról.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
2012. évi I. törvány a munka törvénykönyvéről
2012. évi LXXXVI. Törvény a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról.1
28/2015. (V.28) EMMI rendelet
1.2.2. Az óvoda alap dokumentumai
- Pitypang Óvoda Alapító Okirata
- Pitypang Óvoda Pedagógiai Programja
- Pitypang Óvoda Házirendje
- Pitypang Óvoda aktuális nevelési évre vonatkozó Munkaterve
- Pitypang Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata
- Pitypang Óvoda gyakornoki szabályzata
1.2.3. Óvodakép
„Célunk olyan élettér megteremtése, ahol a napi együtt töltött órák a gyermekek és az ott dolgozó felnőttek számára is az öröm forrása. A gyermekek számára a szabad játék, a boldog gyermekkor, a kiegyensúlyozott egyéni fejlődés színtere. A felnőttek számára az érzelmileg kiegyensúlyozott, sikerélményt nyújtó, a kreatív munkavégzés, az önmegvalósítás színtere. Olyan óvoda megteremtése, ahol a segítőkészség, a feltétel nélküli odafordulás, a sikerélményhez jutás, az önbecsülés és mások megbecsülése, fontos gyermek és felnőtt számára egyaránt.”1
1.2.4. Gyermekkép
„Olyan gyermek nevelése, aki egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatása következtében a gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, melyben nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb tekintetben.
Olyan gyermek nevelésére törekszünk, aki testileg – lelkileg kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát és másokat elfogadni tudó. Biztonsággal tájékozódik környezetében, lakóhelyéhez érzelmileg kötődik. Viselkedésében illemtudó, megjelenik a társak, illetve a természeti és társadalmi környezet értékeinek tisztelete, óvja és védi a természetet.”
„Szent kincs a gyermek teste –lelke, szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, Hogy tiszta, jó, és erős legyen”
1.2.5. Helyzetkép
A Pitypang Óvoda három helyen található Győrújbaráton 225 kisgyermekkel és 35 dolgozóval. Óvoda épületeink esztétikusak, jól karbantartottak, jól felszereltek. Győrújbaráton biztosítani tudjuk valamennyi beiratkozó kisgyermek felvételét. Intézményünkben működik, szakmai -, minőségi -, és hagyományőrző munkaközösség, melyek segítenek a mindennapi óvodai élet megszervezésében. 2014. évben az intézményben folyó magas színvonalú és elhivatott óvodai nevelés elismeréseként Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Bázisóvodája címet nyertük el. Ugyanebben az évben sikerült a Pitypang Óvoda honlapját is elkészíttetnem, még feladatot ró rám a tartalommal való feltöltése. Intézményünk nyitott a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján bevezetésre került, az érettségihez szükséges 50 óra közösségi szolgálatot végző diákok fogadására. Nagy örömömre szolgál, hogy régi óvodásaim szívesen keresnek fel ez irányú szándékukkal. A Szülői Munkaközösséggel való összefogás eredményeként óvodánk bevételi forrása is gyarapodott. Az intézmény fenntartójával, a dolgozókkal és a kisgyermekek szüleivel egyaránt igyekszem megtalálni a közös hangot, szem előtt tartva az elvárásokat, szülői és dolgozói igényeket egyaránt.
A középsős és nagy csoportos gyermekek szükség szerint részt vesznek logopédiai, gyógytestnevelési és fejlesztő foglalkozásokon, melyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének szakemberei biztosítanak. Óvodánkban az SNI-s gyermekek ellátása külsős szakemberek megbízásával történik. Gyermekeink jó családi körülmények közül érkeznek hozzánk. A családok szívesen bekapcsolódnak az óvodában folyó tartalmas munkába, játszóházakon, kirándulásokon, közös rendezvényeken vesznek részt, együtt a kis óvodás családtagjukkal. A pedagógiai asszisztensek, gondozónők, dajkák és az óvodatitkár is a pedagógiai munka nélkülözhetetlen segítői, lelkesen és felelősségteljesen végzik munkájukat.
1.2.6. A rendelkezésre álló humán erőforrás

Intézményünkben 9 csoportban folyik az óvodai nevelés. A kisgyermekek ellátását 35 dolgozó biztosítja. Óvodapedagógusok közül három fő középiskolai, tizenegy pedig főiskolai végzettséggel látja el feladatát. Pedagógus szakvizsgával három fő rendelkezik, és három fő gyakornok óvodapedagógus segíti munkánkat.
Az óvodai nevelőmunkát segítők mindannyian rendelkeznek szakirányú végzettséggel. Egy óvodatitkár, három fő pedagógiai asszisztens, kilenc dajka, és három gondozó és takarító van alkalmazásban. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének munkatársai, szakemberei adják azt a hátteret, amely elengedhetetlen feltétele a logopédiai, gyógytestnevelési és a nevelési tanácsadás körébe tartozó feladatok ellátásának intézményünkben.
Az integrációban nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására megbízási szerződéssel alkalmazzuk a fejlesztéshez szükséges szakembereket.
1.2.7. Az óvodai nevelés célja és feladatai
„Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is) a legteljesebb harmóniában a képességei csúcsára juttatni a gyermeket úgy, hogy tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze gyermeki személyiségét, kíváncsiságát, megismerésre vágyó törekvését.”1
Óvodai nevelésünk feladatai közé tartozik az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
- 1. egészséges életmód alakítása,
- 2. az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,
- 3. az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítás.
1.2.8. A Nnvelés keretei
- egészséges életmód kialakítása
- érzelmi nevelés és szocializáció
- erkölcsi nevelés
- anyanyelvi nevelés
- értelmi nevelés
1.2.9. Az óvodai élettevékenység formái
„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és
Ezért szaporítja tapasztalatait.
Ő azt hiszi: csak játszik, de mi már tudjuk, mire megy a játék.
Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű
És tevékeny ember váljék belőle.”1
- játék
- mese, vers
- anyanyelvi nevelés
- külső világ tevékeny megismerése
- mozgás az óvodában
- ének-zene, énekes játék
- rajzolás, mintázás, kézi munka
- munka
- tanulás
![]() Nyári élet | ![]() Mozgás az óvodában |
![]() Játék a babaszobában | ![]() Gyümölcssalátát készítünk |
![]() Sütit sütünk |
1.2.10. Büszkeségeink
1.2.10.1. Erdei óvoda
Szerencsésnek mondhatom magam, mert óvodámban olyan óvó nénik vesznek körül, akiknek szintén örömet okoz az erdei óvoda szervezése és ezt szívből, elhivatottságból, gyermekszeretetből teszik immár sok éve. Meggyőrződésünk, hogy az erdei óvoda ideális lehetőség a környezeti nevelés szempontjából. Hozzásegít azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet igényét szolgálják. Győrújbarát természeti kincsekben gazdag település. Ezt a felfedezési lehetőséget kár lenne kihagyni az óvodások életéből. Az erdei óvodában még inkább lehetőség nyílik kirándulásokra, terepjárásokra, mint az óvoda hétköznapjaiban. A gyermekek szabadabban fedezhetik fel a tájra jellemző élővilágot, hagyjuk, hogy mindent észrevegyen, ami a réten, erdőben látható. Az erdőben lehetőségünk van arra, hogy nap, mint nap alakítsuk gyermekeink világlátását. Itt megélhetik a természet nagyszerűségét, rácsodálkozhatnak az élet bonyolultságára, megszerethetik a növényeket, állatokat. Megismerhetik a környék történetét, felfedezhetik nyelvi, kulturális érdekességeit, a hagyományos mesterségeket. Tudjuk, hogy az óvodás kor az érzelmek időszaka, az érzelmek tartják hatalmuk alatt az egyén személyiségét, az érzelmek határozzák meg kapcsolatát a környezettel, a környezetben élőkkel. Ahhoz, hogy természetbarát, természetvédő gyermekeket nevelhessünk, természetbarát környezetben, természetbarát életmóddal kell nekünk óvó néniknek is mintát adni a gyerekeknek.
Nekem és kolleganőimnek nagy örömet okoz, hogy a gyermekek szemünk láttára növekszenek, okosodnak lesz belőlük embertársaikat, természetet kedvelő, szerető és védő ember. Az óvodás évek alatt úgy gondolom ez a legtöbb, amit adni tudunk a kis apróságoknak, ahhoz, hogy majd később biztonságosan tudjanak haladni a fenntartható fejlődésük útján. Az erdei óvoda megszervezése komoly, de örömteli feladatot ró ránk, óvónőkre.
Nagyon fontos a helyszín megválasztása, felmérése, szemrevételezése. Korábbi években töltöttünk erdei óvodában csodálatos napokat Kőszegen, és Vinyén, évek óta itt helyben az erdőszélen levő volt BM Üdülő pihenőházába költözünk erre a pár napra. Távol vagyunk, de mégis közel hiszen tíz percen belül megközelíthető a szülők részéről is bármikor, ha valamilyen okból ez elkerülhetetlen lenne. Az erdei óvodába mindenki saját hátizsákkal, utazótáskával, vagy bőrönddel érkezik, melybe otthon a gyerekek a szülőkkel együtt becsomagolják a személyes holmikat. Persze kedvenc kis játékszerek is a csomagba kerülnek. Nekünk óvó néniknek körültekintően kell összecsomagolni az óvodában. Gondoskodnunk kell játékszerekről, mesés könyvekről, hangszerekről, festékről, papírról, színes ceruzáról, egészségügyi felszerelésről és még sok más nélkülözhetetlen apróságról. Végül, de nem utolsó sorban gondoskodnunk kell a gyermekek felkészítéséről. Az erdei óvodát tudatos tervezőmunka előzi meg, ami három, esetenként négy év munkája is. Fontos, hogy a gyermekekben bizalom, együttműködés, érzelmi kötődés alakuljon ki az óvó nénije iránt. Ha ezek a feltételek adottak, akkor biztosan sikeres lesz az együttlét az erdei óvoda ideje alatt. A gyermekek érdeklődését folyamatosan keltjük fel, utalunk az óvodai élet minden területén arra, hogy milyen lesz, ha majd erdei óvodában leszünk. Képeket nézegetünk az erdőben élő állatokról, növényekről, belekukkantunk a videofelvételbe, amelyen az előző „nagyok” élményeit látjuk. Az óvodás évek során eddigre rövidebb séták, kirándulások alkalmával megismerkedünk a távcsővel, nagyítóval, állat- és növényhatározóval, hogy az erdei óvodában már biztonságosan tudjuk használni ezeket az eszközöket.
A környezetünknek ez a fajta megtapasztalása, átélése növeli a gyermekek önbizalmát, erősíti az én képet, valamint erősíti a közösségi érzést is. Meggyőződésem, hogy ezt az óriási tapasztalatszerzési lehetőséget, élményforrást minden kis óvodásnak biztosítani kellene, óvodás évei vége felé, hiszen ezáltal még egy szép emlékkel búcsúzhatnak az óvodától. Nekünk óvó néniknek ez nagyon nagy felelősség, de úgy érzem, hogy aki csinálja, az mind örömmel teszi.
![]() Vaddisznó dagonyánál | ![]() Erdei túra közben |
![]() A mi zászlónk | ![]() Játék az erdei tisztáson |
1.2.10.2. Nemzetközi kapcsolataink
Nemzetközi együttműködés során szerzett óvodapedagógiai tapasztalatok és megvalósításuk:
Győrújbarát, Neulingen (Németország) és Rubiera (Olaszország) egymástól földrajzilag messze eső település. Ami mégis nagyon közel hozott bennünket, az a három település közötti testvérkapcsolat. Miután megköttetett ez a szoros kötelék, az önkormányzatok közös feladatokat, célokat határoztak meg. Úgy gondolták, hogy az Európai Unióban Győrújbarát, Neulingen és Rubiera bizonyos feladatokban közösen kíván tevékenykedni. Az önkormányzatok segítségével a településeken élő közösségeknek, az egyes családoknak együtt kellene alakítani, építeni és formálni a közös jövőt. Az önkormányzatok polgármesterei különös figyelmet szenteltek annak, hogy a három település óvodái között rendszeres szakmai kapcsolat alakuljon ki. Intézményeink közösen dolgoznak gyermekeink egészséges fejlődéséért, az egymás tiszteletéért. Óvodáink arra törekednek, hogy legalább évente legyen lehetőségünk találkozni, hogy megismerhessük egymás történelmét, kultúráját és hagyományait. Nem titkolt szándékunk, hogy az intézményekben dolgozó pedagógusok között ismeretségek, barátságok kötődjenek, megismerjük egymás módszereit, pedagógiai szemléleteit, szemléltető eszközeit.
Az óvodai életben két olyan területtel is találkozunk, amelyik közös mindhárom óvoda életében. Az egyik a hagyományőrzés – dalos játékok, és tánc, a másik pedig a környezeti nevelés. Németországban, Neulingenben a Mákvirág nevű óvodában kineveznek egy – egy hetet, ősszel és tavasszal, amely az erdei óvoda hete. Ezeken a napokon a közeli erdőbe felfedezőútra, túrára mennek a gyerekekkel. A tízórait mindenki kis hátizsákban otthonról hozza, egy kis pihenő alkalmával elfogyasztják, majd délre visszamennek az óvodába. A kirándulás során szükséges eszközöket kis pajtásszekérbe pakolva felváltva húzzák óvónénik és a gyermekek. Akad itt pléd, labda, távcső, nagyító és egyéb kellék is. Az erdőben életnyomokat keresnek, vizsgálódnak, gyűjtögetnek. Számomra nagyon érdekes, hogy a kullancstól nem tartanak, nincs feltétlenül zárt ruházatuk, sapkájuk. A neulingeni óvodások délben hazamennek, otthon ebédelnek, és két órára mennek vissza az oviba. Délután elrendezgetik a kis „kincseket”, amelyeket az erdőben gyűjtöttek. A kis kövecskékből kiállítást rendeznek, fakéregből képeket ragasztanak, termésekből, tollakból bábot készítenek. Dvd – n természetvédelmi filmet néznek, és természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos társasjátékokkal, memóriajátékokkal játszanak. Nagyon sok könyvet gyűjtenek össze erre a hétre, rovarokról, bogarakról, erdei állatokról, növényekről szólót és azokat kötetlenül nézegetik. A hét egy napján a szülőkkel közösen mennek kirándulni, és egy tisztáson közös játékokat szerveznek. Van itt zsákban ugrálás, talicskában tolás és egyéb akadályverseny is. A túra végén a célnál, egy felállított sátorban néhány szülő várja a kis csapatot, friss gyümölccsel, salátákkal, bio szörpökkel.
Látogatásom során három napot tölthettem együtt a német kis óvodásokkal, úgy tapasztaltam nagyon felszabadultan, vidáman töltik el a gyermekek az erdei óvoda hetét. Ők is tapasztalatokat szereznek, megismerik a közvetlen környezetükben lévő élővilágot, és behatóan foglalkoznak a környezetvédelemmel is.
Neulingenben egy új módszerrel ismerkedhettünk meg, amely kolléganőmnek és Nekem is nagyon megtetszett. Ennek a módszernek a mintájára rendeztük be a Mélykút utcai óvodát, ahol 6 felnőtt foglalkozik 48 kisgyermekkel. Az épületben 2 vegyes csoport működik. A gyermekek a Mókus és a Katica csoportban járnak. Az óvoda épületeit játszóhelyekre osztottuk fel. Van babaszoba, ábrázolótevékenységhez hely, fejlesztőjátékok asztala, szőnyeg az építőjátékoknak, tornaszoba, zene-tánc sarok, bábozási lehetőség a mesesarokban és élősarok is.
A módszer lényege, hogy a gyermek önállóan esetleg kis irányítással megtalálhatja a számára legkedvesebb tevékenységi formát. Az óvó néniknek arra kell ügyelni, hogy a kicsik azért lehetőleg forduljanak meg minden helyen egy hét folyamát. Egy-egy helyen arányosan maximálisan 6-7 fő játszik egyszerre. Minden kisgyermek a saját csoportjában étkezik, ott vesz részt a mindennapos testnevelésben, és ott hallgat mesét, verset és a pihenő időt is ott tölti. Az óvó néniktől ez a módszer sokkal nagyobb odafigyelést igényel a szabad játék idején.
Olaszországban, Rubieraban is volt szerencsém eltölteni pár napot. Sajnos óvodásokkal nem találkoztam, mert éppen nyári szünet volt. Találkoztam viszont azzal, aki az erdei óvodában az óvó néniken kívül foglalkozik még a gyermekekkel. Ő megmutatta az erdei óvoda helyszínét, ami egy csodálatos kastélyban van, neve: „Corte Ospitale”. Az olasz testvértelepülésünk óvodásai egy egész hetet töltenek erdei óvodában, amely egy Nemzeti Park területén belül található. A kastélyban állandó kiállítások vannak, ahol a gyermekek megismerkedhetnek az ott elhelyezett tárgyak kapcsán Rubiera történelmével, képekről a növényvilágával és a területen megtalálható állatvilággal is. A Nemzeti Park területén csodálatos tavakat láthattam, vadkacsákkal és egyéb vízi madarakkal, melyeket távolról távcsővel figyeltünk meg. A területet végig kerékpárút szeli át, így kerékpárral tudtunk túrázni. Gyönyörű, rendezett erdőkön haladtunk keresztül. A kirándulás során láttunk rókalyukat, szarvas rezervátumot és gyíkokat is. A területen horgászásra alkalmas tavak is találhatók. Meglátogattuk a haltenyésztők hatalmas akváriumait, amelyben a ritka halfajok szaporodásáról gondoskodnak. Napkollektorokkal termelik a kastély működéséhez szükséges energiát, a felesleget pedig eladják a környező lakosoknak. A park területén található egy rezervátum, melyben őshonos háziállatokat lehet látni. Vannak itt kacsák, libák, tyúkok, kakasok, sertések, lovak, kecskék. Vezetőm elmondta, hogy itt a gazda lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy besegítsenek az állatok etetésébe, itatásába, helyük tisztántartásába, és egyéb gondozási feladatok ellátásába. A gazdaasszony a maga sütötte kenyerét és maga által készített sajtot, vajat és túrót, tejfölt kínálta. Kicsit, ha beljebb haladtunk, modern, sportolásra alkalmas pályákat, jól felszerelt játszótereket találtunk. Ennél a gazdánál láthattuk a szelektív hulladékgyűjtést is.
![]() Nemzeti Park Rubierában |
Nemesócsa a legfiatalabb testvértelepülése községünknek, de velük a barátság több évtizedes múltra tekint vissza. Kapcsolatunk folyamatos, a községek és az óvodák megmozdulásain, programjain évente több alkalommal veszünk részt. Az óvodapedagógusok és a dolgozók között barátságok alakultak ki. Gyakran nyújtunk segítséget szakmai kiadványok kölcsönadásával illetve telefonos, emailes kapcsolatot tartunk. Több alkalommal láttunk vendégül nemesócsai óvodás gyermekcsoportot is. A közeljövőben közös dolgozói kirándulást szervezünk egy szlovák nagyvárosba.
1.2.10.3. Közalapítvány az óvodáért
Győrújbarát Község Önkormányzata „Közalapítvány az Óvodáért” néven közalapítványt hozott létre. A közalapítvány célja a győrújbaráti Pitypang Óvoda folyamatos fejlesztése, az óvoda bővítése, eszközállományának gyarapítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, az óvoda helyi programjában foglaltak megvalósításának támogatása.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a helyi vállalkozók, a szülők, Győrújbarát Önkormányzatának képviselőtestületi tagjai minden évben jelentős összeggel támogatja ezt az alapítványt. Az elköltést illetően a kuratórium mindig kedvező döntést hoz az óvoda számára.
Közalapítvány az Óvodáért: 9081 Győrújbarát, Óvoda u. 2
Adüszám: 18536058-1-08, Bankszámla: 59200020-15200907
1.2.10.4. Úszás
Minden évben a tanköteles korú gyermekeinket úszótanfolyamra visszük Győr város uszodájába. A gyermekeket óvó nénik, dajka nénik kísérik, autóbusszal. Az útiköltség a Szülőket terheli. Bízom benne, hogy a következő években is sikerült ezt a programot biztosítani a Pitypang ovisok számára, hiszen ez a mozgásforma jelentősen kielégíti mozgásigényüket.
1.2.11. Tehetséggondozó programok
1.2.11.1. Csuprocska hagyományőrző csoport
„És mint az ékszer holt kincs a láda fenekén,
életet akkor kap, ha viselik:
a népdal is mennél többeké lesz,
annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.”1
Mit jelent számunkra a hagyomány?
Az néprajztudomány egyik alapfogalma a hagyomány, ami lényegét tekintve a kulturális javak továbbélésének és átadásának sajátos módja. A hagyomány nem más, mint hosszabb időn át rendszeresen ismétlődő, azonos lényegű, hasonló formájú tevékenység, mely közel azonos körülmények között valósul meg és így eredményként nagyjából azonos lényegű, azonos formájú termék keletkezik. Az ilyen tevékenység és ennek eredménye együttesen alkotja a néprajztudomány kutatásának tárgyát, a hagyományos kultúrát. A néphagyomány egyrészt a néprajztudomány kutatási tárgyát, a népi kultúrát jelenti, másrészt azt a szervezőerőt, amely lehetővé tette ennek a kultúrának az átadását „apáról-fiúra”, ugyanis a nemzedékek által gyűjtött ismereteket nem könyvekbe foglalva adták tovább, hanem élő szóban, gyakorlatban.
Csuprocska hagyományőrző csoport tevékenysége
Az óvodánkban folyó nevelés tartalmi bővítése és a gyermeki tevékenységformák gazdagítása céljából 1994 őszén külön foglalkozásként beindítottunk egy hagyományőrző foglalkozást, amelyen az óvoda valamennyi gyermeke részt vehet.A foglalkozások felépítése, tematikája a népi gyermekjátékok feldolgozásából merít, különös tekintettel a helyi győrújbaráti gyűjtésekre (Nagy Erzsébet helyi népi gyermekjáték gyűjteményéből kiindulva)
Nem titkolt szándékunk szerint az óvodás korban elkezdett hagyományőrző nevelés, a Csobolyó hosszú távú utánpótlását fogja jelenteni. Községünknek országos, sőt nemzetközi hírű néptánccsoportja a Csobolyó az első próbálkozásoktól felkarolta tevékenységünket, szakmailag minden segítséget megkaptunk tőlük. Sok év tapasztalata ezt be is bizonyította, a munkánk, együttműködésünk azóta is töretlen, tartalmilag és formailag is egyre gazdagabb.
1995. májusában rendeztük meg először a hagyományőrző óvodás csoportok találkozóját, melyet azóta is minden év májusában megtartunk. A megye területéről hét-nyolc óvoda hagyományőrző csoportja jön el hozzánk. Bemutatják azt a kis műsorukat, melyből ízelítőt kaphatunk tájegységük népi hagyományairól, illetve egész éves tevékenységükről. Ezután hagyományosan megvendégeljük a részt vevő 150-200 kisgyermeket, majd közös játék következik. Vannak olyan óvodák, akik visszatérő vendégeink, rendszeresen jönnek hozzánk. Felléptünk a Csobolyó ötéves fennállása alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségen a Megyei Művelődési Központban, ekkor vettük fel a Csuprocska neve, mely véleményünk szerint sugallja a kapcsolatot a nagy testvérrel, a Csobolyóval. A nyaranta megrendezésre kerülő Győrújbaráti Nemzetközi Néptánc gálán minden évben Csuprocskaként is részt vesz. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy más földrészek felnőtt táncosaival egy műsorban szerepelhetünk. Jó hírünket öregbítendő munkánkat tartalmilag és formailag is gazdagítjuk minden évben, elsősorban a gyermekeink örömére, játékkedvének kielégítése céljából. A Szülők térítésmentesen vehetik igénybe gyermekeik számára ezt a programot.
![]() Csuprocska |
1.2.11.2. Játékos gyermek torna-ovifocival.
4 éves kortól vehetnek a gyermekek részt ezen a délutáni programon, melynek helyszíne az iskola Sportcsarnoka. Két óvó néni és egy fociedző irányítja a foglalkozást, amely közös bemelegítéssel kezdődik, majd focival illetve tornával folytatódik. Lehetőség van a nagy tér bemozgására és gyermekek felfokozott mozgásigényének kielégítésére is. A Szülők térítésmentesen vehetik igénybe gyermekeik számára ezt a programot.
1.2.11.3. Kis kézművesek köre
5 éves kortól jelentkezhetnek a gyermekek. A mindennapi ábrázolás lehetőségén túl, biztosítjuk a gyermekek számára, hogy még inkább megjelenjen az alkotás öröme, és az esztétikai értékek felismerése.
1.2.11.4. Játékos nyelvoktatás
A 2012/13-as tanévben indítottunk egy német nyelvtanfolyamot próbaképpen az egyik óvodaépületünkben. A tanfolyamot az Audi Akademie Hungaria Kft. szervezi, költsége a Szülőket terheli, mi pedig a helyet biztosítjuk heti 2 alkalommal délutáni órákban. Az első évben 20 kisgyermek vett részt a tanfolyamon. Úgy láttam, hogy a gyermekek élvezik a zenével, tánccal, játékkal összekötött nyelvoktatás, így következő tanévben a másik két óvodaépületben is felajánlottam a Szülőknek ezt a lehetőséget. Így ekkor már 76 kisgyermek vett részt ezeken a foglalkozásokon, amely ekkor már az angol nyelvvel is kibővült.
1.2.12. Óvodai ünnepeink és megemlékezéseink
Óvodánkban a vezető és a hagyományőrző munkacsoport feladata megszervezni és lebonyolítani az óvodai ünnepeinket megemlékezéseinket. Minden rendezvényünk előtt közösen megbeszéljük javaslatainkat, ötleteinket az óvó nénikkel, természetesen mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait.
1.2.12.1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei
- Anyák napja
- Évzáró
- Ballagás
- Gyermeknap
- Gyermekek születésnapja
![]() Anyák napja | ![]() Szülinap az oviban |
![]() Gyermeknap |
1.2.12.2. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek
- Szent Márton ünnepe
- Mikulás
- Karácsonyvárás, advent
- Farsang
- Gergely-járás
- Húsvét
![]() Márton nap | ![]() Farsang |
1.2.12.3. 2.4.12.3. Nemzeti ünnepünk
- Március 15
1.2.12.4. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek
- Idősek napja
- Idősek karácsonyi ünnepsége
- Majális
- Nemzetközi néptánc fesztivál
- Falunap
1.2.12.5. Egyéb, az óvoda életét színesítő ünnepeink, rendezvényeink, programjaink
- Rajzkiállítás
- Hagyományőrző óvodás gyermek néptánc csoportok találkozója
- Bújj, bújj zöld ág… énekmondó találkozón való részvétel a Nyúli Óvodában
- Bóbita Színjátszó Fesztiválon való részvétel a Győrladaméri Óvodában
- Színház, bábszínház
- Ovihívogató
- Látogatás a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba
Hagyományosan minden év szeptemberének végén elvisszük a nagycsoportosokat a Fertő – Hanság Nemzeti Parkba, ahol a természetvédelemmel a gyakorlatban találkoznak, szakavatott és elhivatott természetvédőktől hallanak ennek fontosságáról, és arról mit tehetnek ők óvodások a természet óvása érdekében.
- Bakonyi kirándulás
Minden csoport ősszel és kora tavasszal közös kirándulást szervez a Bakonyba szülőkkel együtt. Tavasszal megcsodálhatjuk a hóvirág szőnyeggel borított Cuha – patak partját. (Hóvirágot szedni tilos - védett virág). A rendkívül magas részvételi arány jelzi a sikerét ennek a programnak.
- Családi kirándulás
Családi kirándulást szervezünk egy nagyvárosba (pl. Budapest – érdekességekkel bővelkedő napot töltöttünk a Városligetben, Feri – hegy II. repülőteret is meglátogattuk, vagy például a Veszprémi Állatkertet is.
- Kisebb kirándulások
- Állatok világnapja – október 4.
- Erdei óvoda
- Szülők bálja
- Adventi teadélután csoportonként
Egész évben több olyan kisebb kirándulást teszünk a gyermekekkel az óvoda szűkebb és tágabb környékén, melynek célja a felfedezés, megismerés, élményszerzés, tapasztalatgyűjtés. (Könyvtár látogatása, szőlő és kukorica szüret, veteményes kert, gyümölcsös, posta, pékség meglátogatása. Győr: piac, vasútállomás, tűzoltóság, Városi Könyvtár, Vaskakas Bábszínház, Madárgyűrűzés Gyirmóton)
Gazdasági udvar, állatkert látogatása szülők bevonásával, madáretetők kihelyezése.
Fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk a jeles napok rendezvényeibe.
![]() Bújj, bújj zöld ág… | ![]() Kirándulás a Szülőkkel |
1.2.13. Gyermekvédelem az óvodában
„ A gyermekekről hozott döntésekben mindig a gyermek érdekeit kell elsősorban figyelembe venni.”1
A nevelőtestület minden tagjának alapvető feladata a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása: tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak.A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Fő célunknak a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását.
Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhség, agresszivitás, szorongás, hiányzások stb.) itt érzékelhetők először.A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket.
A gyermekvédelem a pedagógiai munka fontos részterülete, mely megkívánja a folyamatos és egységes munkavégzést. Jó gyermekvédelmi munkát csak olyan nevelési – oktatási intézmény képes végezni, amelyben a nevelés szelleme kedvező, ahol a nevelőközösség is segíteni akar – mert ez a céljuk. Évről évre kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekvédelmet, óvodánkban.
1.2.14. Gyermekvédelem az óvodában
- Az óvoda és a család
Alapvető kiindulási pontszámunkra, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és feladata, ehhez kapcsolódik nevelésünk. E kettő összehangolása elengedhetetlen a gyermek töretlen fejlődése érdekében. A család a feltétel nélküli szeretet, gondoskodás, az iskola a nagyobb szaktudás tekintetében tehet többet.Egymás tevékenységéről a gyermek nevelésével kapcsolatban mindig elengedhetetlennek tartjuk a korrekt tájékoztatást. Igen fontos, hogy a szülők és az intézmény dolgozói egyaránt nyitottak legyenek a gyermekkel kapcsolatos információk befogadására, legyenek bizalommal egymás iránt. A szülő mindig érezze, hogy az ő gyermeke fontos az pedagógus számára, mindent megtesz a gyermek fejlődéséért, azért, hogy valóban második otthonaként szeresse az intézményt.
Tiszteletben tartjuk a család szokásait, de hasonlót várunk el az intézmény tekintetében is. Ovi-hivogatót tartunk a kicsiknek minden év tavaszán, ahová a gyermekkel együtt hívjuk a Szülőt. Alkalom ez az első találkozásra, s egy rövid ismerkedésre az óvodával a gyermekek számára, valamint láthatják, hogy a mi ovink egy valóságos mesepalota, jó lesz itt ovisnak lenni. Ezt követi az óvodai beíratás ahova a kicsik szüleikkel együtt érkeznek, és személyre szóló kis ajándékkal kedveskedünk nekik. Augusztusban közös szülői értekezletet tartunk, majd utána hamarosan csoportonként is.(Évente kettő, szükség esetén több csoportszülői értekezletet tartunk.) A nyár és a kora ősz folyamán minden új gyermekhez ellátogatnak az óvó nénik, hogy otthonukban ismerkedjenek a kicsikkel, és egy anamnézist kérünk, mely a gyermekek korai fejlődéséről informál bennünket. A családtól való elválást segíti a szülő jelenléte, melynek időtartamát a gyermek szükségletei, és érzelmi állapota határozza meg. Az egyéni fejlettség nyomon követése céljából, a szülőket évente két alkalommal, fogadóórák keretében tájékoztatjuk, és megbeszéljük gyermeke fejlődésének ütemét. Találkozunk a szülőkkel az óvodai élethez, a néphagyományokhoz, helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepeken, valamint az egyéb óvoda életét színesítő rendezvényeken, programokon. Ilyen alkalmak az Anyák napja, évzáró, nagyok búcsúzása, Szent Márton ünnepe, Karácsonyvárás, Advent időszaka, Idősek Napja, Majális, Nemzetközi Néptánc Fesztivál, Falunap, rajz kiállítás, Hagyományőrző Néptánc találkozó, ovi-hívogató, kirándulások, nyílt napok. Fontosnak tartom, hogy a Szülők, családok jelen legyenek az óvoda életében, hiszen így érezhetik igazán magukénak intézményünket. Jobban beleláthatnak napjainkba, láthatják, hogy hol kellene, és hol tudnának segítséget nyújtani nekünk. Minden csoportban az első szülői értekezleten a szülők maguk közül delegálnak 2-3 tagot a szülői munkaközösségbe. Vezetőjüket maguk választják. Munkájukkal sok segítséget nyújtanak az intézményi élet terén.
A nevelési-oktatatási intézményegység vezetőjének feladata a szülői szervezetekkel való együttműködés.
A szülői szervezetek jogainak gyakorlásához a vezető feladata:- Információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezetek jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek), Megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal;
- „A szülői szervezetek feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával:
- Segítse az intézmény hatékony működését,
- Támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.
A szülői szervezetek és a vezetők kapcsolattartási formái:- szóbeli személyes megbeszélés,
- értekezletek,
- írásbeli tájékoztatók.
A szülői szervezetek jogainak gyakorlásához a véleményalkotásra a szükséges időt biztosítani kell, ezért az intézmény vezetőjének a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumokat annak elfogadása előtt úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra vagy egyetértésre.”1
- Az óvoda és az iskola.
- Művelődés egyéb színterei (Könyvtár, Művelődési otthon)
- Pedagógiai Szakszolgálat
- Gyermekorvos, védőnő
- Megyei Pedagógiai Intézet
- Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Közalapítvány az Óvodáért
- Civil szervezetek
- Helyi önkormányzat
1.2.15. Kompetencia alapú programcsomag óvodánkban. Modern óvodapedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazásának bevezetése
2009. nyarán elnyertük a „XXI. Századi közoktatási környezet kialakítása Győrújbaráton” c. pályázatot. (TÁMOP 3.14-08/2-2009.0101)
A kompetencia alapú óvodai programcsomag első körben, ezen a pályázaton nyertes óvodák körében került alkalmazásba.
Ez idáig óvodánkban már több csoportban bevezetésre került ez a korszerű óvodapedagógiai csomag. A hazai oktatás olyan irányú átalakítása ez, melynek során a hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárások jöttek létre, és megváltoztak a tudásszerzés helyszínei is. Óvodánkban téma heteket és projekt heteket tartunk, mint például az egészség hét, gyermek hét, vagy éveken át az Európa projekt és az adventi projekt hetek.
A 2014/2015. tanévben az Európai projekt hetet óvodánk minden csoportjában Magyarország projekt hetek váltották fel.
- A projekt célja
- Az óvodáskorú gyermekek megismertetése hazánk kultúrájával, nevezetességeivel, népszokásaival, hagyományaival, gyermekirodalmával, növény és állatvilágával, vizeink élővilágával, konyha művészetével, életkori sajátosságuknak megfelelően.
- Ovigaléria kialakításával új ismeretek szerzése, esztétikai érzékük formálása.
- Az óvoda és a család kapcsolatának erősítése, a szülők bevonása az anyaggyűjtésbe és a közös tevékenységekbe.
- Az óvoda-iskola átmenet segítése, az óvoda és az iskola kapcsolatának erősítése – tanító nénik meghívása
- Az óvodán belül a csoportok kapcsolatának erősítése a projekt zárónapjára szervezett közös tánccal, vendéglátással.
- A projekt feladata
- Az értelmi képességek a figyelem, képzelet, emlékezet fejlesztése változatos irodalmi élmények nyújtásával: mese, vers, találós kérdések, kakukktojás játék.
- A csoport fejlettségének megfelelő anyag kiválasztása (dalok, versek, mesék, ábrázolási technikák ).
- Testséma, szem-kéz koordináció fejlesztése mozgással és szabad tánccal
- A könyvek nézegetése során és az anyanyelvi fejlesztő játékok közben és egyéni élményeik felidézésével verbális fejlesztés, mondatalkotási készség, összefüggő beszéd fejlesztése
- A gyermekek alkotókedvének motiválása változatos ábrázoló tevékenységekkel.
- Ok – okozati összefüggések felfedeztetése, összehasonlítás képességének alakítása
- Kognitív képességek fejlesztése.
- Ismerjék meg Magyarország zenei kultúráját, jellegzetes táncunkat.
- Akarati tényezők fejlesztése a közös munkafolyamat végigdolgozásának motiválásával
- A projekt előzményei
- 1. Egyeztetés a háziorvosok valamelyikével, orvosi rendelő látogatására.
- 2. Gyurmakészítés
- 3. Zöldségek, gyümölcsök kérése, gyűjtése
- 4. Zöldség, gyümölcsformák kivágása, festékek, ecsetek előkészítése,
- 5. Vágódeszkák, kések, tálak, terítő előkészítése
- 6. Tornaeszközök előkészítése
- 7. Autómentes napra plakát készítése
- A projekt célja
- 1. Egészség fogalmának gyakorlatban való megtapasztalása, megtudni mit tehet egy óvodás a saját egészségéért? Ismerkedjenek meg minél több tisztálkodási eszközzel, azok önálló használatával, hasznosságával. Váljon igényükké az egészséges életmódra törekvés.
- 2. Értelmi képességek fejlesztése (mennyiségi és nagyságbeli viszonyítások, téri irányérzékelés fejlesztése) Verbális képességek fejlesztése (szókincsbővítés, kifejezőkészség fejlesztése, Testi képességek fejlesztése (nagymozgás és finommotorika fejlesztés)
- 3. Mozgás fontossága, megszerettetése
- 4. Megismerkedni minél több gyümölccsel, zöldséggel
- tudják azoknak a nevét, hol teremnek,
- a növények fejlődésének feltételeit ismerjék, tapasztalják meg,
- a négy évszak a növényekre gyakorolt hatásról legyen ismeretük,
- gazdagodjon szín és formaismeretük, szókincsük, ízviláguk
- a gyümölcsök, zöldségek élettani haszna, megkedveltetése
- hazai gyümölcseink
- (nagyoknak) évszakonkénti gyümölcseink
- A projekt feladata
- 1.
- ismerjék meg a gyümölcsök, zöldségfélék nevét, tulajdonságait, ennél fogva képesek legyenek a csoportosításra
- ismerkedjenek meg a gyümölcsök többféle megjelenési módjával , eltarthatóságával (nyers, befőtt, dzsem, lekvár, fagyasztott)
- egészségre gyakorolt hatása
- ok-okozati összefüggések felismertetése
- kognitív képességek fejlesztése
- a természeti környezetünk óvása, védése, gondozása
- 2.
- testrészek ismerete, oldaliság gyakorlása
- páros fogalmának gyakorlati tapasztalása
- rész-egész felismerése
- praktikus ismeretek bővítése
- színismeretük ellenőrzése, megerősítése,
- a vásárlás elemi szabályainak megfigyelése,
- 3.
- Természet- és környezetvédelem tartalmának ismerete a gyermekek képességeinek szintjén
- Tevékenység közben környezetünkben található tárgyak anyagának megtapasztalása, különbségtétel.
- Összehasonlítások, tulajdonságok, kiterjedések
- Környezetünkben fellelhető hulladékok gyűjtése, és osztályozásának gyakorlása
- Újrahasznosítás fontossága- szelektív hulladékgyűjtés
- 4. Motoros és koordinációs képességek fejlesztése
- 1.
Egészséghét óvodánkban
![]() |
![]() |
![]() |
1.2.15.1. Komplexitás
A képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állítjuk a minden nevelési területre kiterjedő törzs és kiegészítő anyagot. Az integráló nevelési terület – a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. Kiegészítő anyag: A világ megismerésének elérhetősége – a környezeti szabályjáték gyűjtemény, bábjáték, óvodai zenei nevelés. A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi
- Levegő: július, augusztus, szeptember
- Tűz: október, november, december
- Víz: január, február, március
- Föld: április, május, június